Kezdőlap >> INFORMÁCIÓK >> Községünkről

Községünkről

Monostorpályi és a szomszédos Hosszúpályi eredettörténete közös tőről fakad. Írásos emlékben először 1219-ben szerepel a falu, 'Pauli de Nyr' néven, mivel Bihar megyének ezt a részét Nyírnek vagy nyíri kerületnek nevezték. A Monostorpályi név kialakulásához egy történet kapcsolódik. A hagyomány szerint, egykor ezen a helyen a Paulinus barátoknak volt itt kolostoruk. Így a kolostor rövidített latin nevéből - Monostorium Pauli - ered a falu neve.

Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már a neolit korban élt itt egy népcsoport. A VIII. században az avarok, a X. században pedig két honfoglaló nemzettség, az Ákos és a Borsa családok birtokolták ezt a területet. Az Ákos nem, a megye nyíri részében volt birtokos. Leszármazottaik az Álmosdi Chyre család sarjai. Ez a Chyre család alapított az akkori Pályiban, Keresztelő Szent János tiszteletére egy monostort. Később Károly Róbert király a Debreceni Dósa nádornak adományozta a földet, így 1311-től Monostorpályi a debreceni uradalomhoz tartozott.

1461 után a Chyre család kihaltával, Báthori Andrásé lett a birtok. Az első adóösszeírást 1552-ben végezték. A községben ekkor 30 porta volt. A török idők végére Monostorpályi teljesen el-pusztult. Egy 1692-es leírás a faluban semmit sem talált. A törökkel vívott harcokban, községünkben esett el Balassi Ferenc tokaji vicekapitány.

Az újranépesedés a XVII. század végén kezdődött. Még be sem fejeződött az újjáépítés, amikor kitört a Rákóczi-szabadságharc. Ebből a korból egyetlen emlék maradt meg a faluban, az un. Rákóczi-árok. A falu összes okirata valószínűleg ekkor veszett el. A község viszontagságait az 1738-as pestisjárvány fokozta, ekkor 166 lakosunk vesztette életét. Az 1848-49-es szabadságharcokban a falu is részt vett. Fiait küldte a harcokba. Híressé vált katonák a következők: Thuolt István honvédhadnagy, Klubusitzky István huszár főhadnagy, Szabó Lajos altiszt, Létai Sándor, Hatvani Imre lovas katonák, Váry József főhadnagy. Thuolt István had-nagy Kossuth szárnysegédje volt, aki a szabadságharc bukása után ugyan külföldre menekült, de mihelyt rendeződött itthon a helyzet, visszatért, és Monostorpályiban telepedett le. Kastélya az emigrációban élők találkozóhelye lett. Az általános iskola névadójául őt választotta.

A kiegyezés utáni időszakban a falu életét csak a környékbeli csárdák között utazó, portyázgató betyárok zavarták néha meg. Községünknek három csárdája volt, ezek még az 1. világháború előtt lassan eltűntek.
Egy 1918-as kormány-rendelet értelmében az év végére össze kellett írni a földre jogosultakat, de a földrendelet nem javított a parasztság helyzetén. A Nagyatádi féle földreform is csak elméletben jelentett megoldást. Az kiosztott földek termeléshez túl kicsik voltak.

1923-33-as gazdasági válság Monostorpályiban is nagyban éreztette hatását. A 2. világháború előtt a községben két nagybirtokos volt: Kövesdy Imre és a Gorove család. 1944 év nyarán a faluban élő 27 zsidót összeterelték, és Nagyváradra hurcolták. Monostorpályiba 1944. október 17-én érkeztek meg az orosz csapatok. Amit meghagytak a németek, azt mind elpusztították. A Földosztó Bizottságtól Monostorpályiban 525 család kapott földterületet. 1960-ban két termelőszövetkezet is alakult: a Búzakalász, és az Alkotmány TSZ.

A községet 1982-ben közös tanácsi irányítás alá vonták Hosszúpályival.
A szétválásra 1990-ben került sor. Azóta tehát helyi irányítás van a jelenleg több, mint kétezer főt számláló faluban.

Megosztás közösségi oldalakon
Facebook Facebook oldalunk
Belépés/Regisztráció Belépés/Regisztráció

Facebook connect Belépés Facebookkal

Regisztráció helyett egyszerű belépés!
A lenti gombra kattintva beléphetsz a Facebook profilod segítségével weboldalunkra.

Tovább a profil oldalamra

Facebook kilépés!
A lenti gombra kattintva kilépsz a Facebook profilodból.

Kiadványaink Kiadványaink
Programok
YouTube csatorna YouTube csatorna